A kárpitos

a kárpitos

Tudják a legtöbb kárpitos cég, azt írja bemutatkozás gyanánt, hogy milyen rég óta és milyen jól teszi a dolgát, ezek után pedig következik egy felsorolás, hogy milyen fajta munkákat vállal…

Aztán amikor ezt én is megteszem, és leírva látom saját hasonló tartalmú szavaimat, azokat silány, tartalmukat vesztett, üres sablonoknak érzem. Talán meghökkentőnek találják bevezető mondataimat, de amikor ezeket a sorokat írtam, úgy gondoltam, Önök pontosan tudják mit várnak egy kárpitostól, ezért úgy döntöttem, hogy én nem akarok beállni ebbe a kényszerű sorba, hanem megtisztelem Önöket azzal, hogy valóban magunkról és az elkötelezettségünkről írok, arról, hogy miért is szeretünk bútort gyártani. Ez talán hitelesebb képet ad a munkánkról és rólunk.

Akik kézműves munkát választanak maguknak, azokban tagadhatatlanul ott rejlik az alkotás öröme. Egyszerűen gondoljanak bizonyos munkafolyamatokra, például, ahogy a kárpitos kiszabja a szövetet, varrógéppel varr és arra, hogy valóban szívesen végezzük ezt a tevékenységet. Ha erre gondolnak, nem járnak messze az igazságtól, de a fent leírtakon túl van még valami megmondhatatlanul kellemes az anyagok tapintásában, a műhely hangulatában, amelynek megragadó sajátos hangja és illata van, amelyek segítenek elmélyülni a munkafolyamatokban.

És valóban jó érzés reggelente kinyitni a műhelyt és elfordítani a főkapcsoló gombját. A neonlámpák halk kattogással kelnek életre, még nem zörögnek a gépek, csak a Bartók Rádióból szól halkan a Muzsikáló Reggel, éppen Rachmaninovot játszanak. A szabászasztalon mozdulatlan fekszik a tű, az olló, tegnap még barokk anyagok akantuszlevelei közt kanyarogtak. Az ollónk éle ma bőrbe hasít, egy füles klubfotelt fogunk gyártani. Lassan megérkeznek a kollégák, lefő az első kávé. Tompa ébredésünket felváltja a munka lüktetése, és a rádió zenéjébe beleszól a kalapács staccatója. Dolgozunk!

Igazi öröm és elégedettség azonban csak az elkészült munka láttán tölti el az embert. De az út, ami például egy szép fotel megszületéséig vezet, csak aprólékos és gondos lépésekkel járható. A bútorkárpitozás még napjainkban is kézműves munka, ezért nagyon fontos a gyakorlat és a tapasztalat, a körültekintő gondoskodás.

Egy bútor készítése rengeteg lépésből áll, beszéljünk akár javításról, gyártásról vagy csak egy egyszerű szövetcseréről, kárpitozásról. Ezeknek a lépéseknek egyike sem elhanyagolható, minden részletnek tökéletesen pontosnak kell lennie. Ha megfigyeljük az elmúlt korok ránk maradt bútorait, láthatjuk, hogy éppen úgy, magukon hordozzák az adott kor technikai fejlettségének jeleit, mint az iparos elhivatottságának nyomait arra, hogy szépet és jót készítsen.

És bár az elmúlt évszázadok során, még egy ilyen alapvetően kézműves szakma, mint a kárpitos bútor készítése is sok mindenben fejlődött, abban azonban kortól, stílustól függetlenül megegyeznek az antik bútorok mai társaikkal, hogy az anyagválasztás és az elkészítés minősége döntő fontosságú és nagyban meghatározzák a bútor kvalitását, élettartamát.

Mi abban hiszünk, hogy a bútor egy hosszú távú befektetés, ideális esetben egy életre szóló választás, amely örökség lehet egy következő generációnak. Ezért úgy gondoljuk, nem kell egyszerre három-négy vagy akár tíz bútort gyártani, hanem elég csak egyet, de azt jól, a megfelelő anyagokból és körültekintéssel kell elkészíteni.

Önnek nincs más dolga csak, hogy eldöntse, új bútort szeretne kapni, vagy megjavíttatja a régit. Nekünk mindkét esetben gondunk lesz az ön bútora. A szó eredeti és jó értelmében, mert a gond számunkra nem bajt, hanem törődést és gondoskodást jelent.